Szervezeti és Működési szabályzat

A Széchenyi István Szakképző Iskolában a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, a diákság egyetértése és döntése alapján iskolai diákönkormányzat működik.
A Diákönkormányzat célja a hatályos oktatási törvény, végrehajtási rendeleteinek keretei között:

  1. a tanulói jogok és kötelességek összhangjának biztosítása;
  2. a tanulók (diákok) érdekképviseletének és érdekvédelmének megszervezése;
  3. az iskolai és az iskolán kívüli közéletben való részvétel lehetoségének megteremtése és támogatása;
  4. a diákok megismertetése a modern demokrácia elméletével és gyakorlatával, az önkormányzati jogok gyakorlása útján felkészítse a demokratikus állampolgári jogok gyakorlására.

E célok elérése
érdekében az iskola tanulói közössége az Széchenyi István Szakképző
Iskola Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatát
az alábbiakban állapítja meg.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. szakasz

A diákönkormányzat neve: Széchenyi István Szakképző Iskola Diákönkormányzata (továbbiakban: diákönkormányzat Címe: 3400 Mezőkövesd, gróf Zichy J. u. 18.

  1. A diákönkormányzat önkormányzati elven, demokratikus módon, ügyeit széleskörű nyilvánosság elott intéző szervezet.
  2. A diákönkormányzat tevékenységében alanyi jogon részt vehet az iskola valamennyi nappali tagozatos tanulója, aki elfogadja a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) rendelkezéseit..
  3. Mivel a diákönkormányzatok működését és abban való részvétel jogát, valamint a diákönkormányzat jogait és kötelességeit magas szintű jogszabályok szabályozzák, a diákönkormányzat és tevékenységében résztvevő tanuló jogait ezeken a jogszabályokon kívül csak ez az SZMSZ korlátozhatja.
  4. Senkit sem érhet hátrány és megkülönböztetés azért, mert a diákönkormányzat munkájában részt vállal és választott tisztséget visel. A Diákönkormányzat elnökének kötelessége, hogy bármely diák ellen az iskola bármely tanára, vagy dolgozója által elkövetett sérelmet, jogtalanságot kivizsgálja, és az ügy súlyosságára tekintettel a helyzetnek megfelelo iskolai és iskolán kívüli (pl. iskolafenntartó) fórumokhoz forduljon. Ez a védelem kiemelten vonatkozik olyan diákra, aki a diákönkormányzatban bármely tisztséget vállal.
  5. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének meghallgatásával maga dönt saját működéséről és szerveinek hatásköréről.
  6. A diákönkormányzat és szervei kötelesek tájékoztatni a nevelőtestületet, döntéseikről, határozataikról öt munkanapon belül.. A felmerült kérdésekre kötelesek érdemi választ adni, harminc napon belül.
  7. Az iskola vezetése köteles a diákönkormányzat működésének biztosítása céljából lehetőség szerint az infrastrukturális, személyi és dologi feltételeket biztosítani. Az Iskola köteles tájékoztatni a Diákönkormányzatot, a Diákönkormányzat elnöke, vagy a diákokat patronáló tanár által a diákokat érintő valamennyi kérdésben. A Diákönkormányzat által kért információkra tíz napon belül köteles érdemi választ adnia.

2. szakasz

  1. A diákönkormányzat tagjai jogaikat közvetlenül, illetve közvetve választott képviselők útján gyakorolják, mégpedig osztályközösségi
    (továbbiakban: osztály) keretek között.
  2. Minden osztály az osztály képviseletére titkos választással legalább 2 tagú Osztálydiák Bizottságot (továbbiakban: ODB) választ, valamint két képviselőt delegál a Diákönkormányzatba.
  3. A képviselő tagsága megszűnik: lemondással, visszahívással, kizárással, a tanulói jogviszony megszünésével. A megüresedett helyekre lehetőség szerint mielőbb új tagokat kell választani.
  4. Bármely tisztségre a képviselőválasztás és a visszahívás szabályait a Diákönkormányzat határozza meg az SZMSZ és a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével.
  5. A választott képviselők mandátuma egy évre szól. Megválasztásuk után a Diákönkormányzat elnökétől megbízólevelet kapnak.
  6. A megválasztott képviselők, amennyiben rendelkeznek választóik konkrét ügyekben megfogalmazott véleményével, attól nem térhetnek el, azt kötelesek képviselni. A képviselők kötelessége, hogy minden kérdésben, amelyben nem rendelkeznek kötött mandátummal, saját meggyőződésük és felelősségük szerint lássák el képviselői teendőiket. A képviselőket terheli az utólagos beszámolási kötelezettség. A képviselők visszahívásukig minden helyzetben jogosultak választóik nevében fellépni. Az osztály által a Diákönkormányzatba delegált képviselők kötelessége a választottak képviselete érdekében a Diákönkormányzat ülésein megjelenni. E pontban rögzített kötelezettségek betartásának ellenőrzésére és az esetleges szankciók és eljárások kidolgozására a Diákönkormányzat jogosult.
  7. Egyetlen képviselő, osztály – beleértve az osztályfőnökét– sem támaszthat követeléseket olyan döntésekkel és határozatokkal szemben, amelyeket a diákönkormányzat bármely szerve akkor alkotott, amikor a képviselő nem volt jelen, illetve az osztály nem volt képviseltetve, vagy véleményét a döntési folyamat során nem juttatta el az érintett testületekhez.
  8. Minden diák választó és választható. Az osztályképviselők személyére jelölést bárki adhat. A választás tisztaságára a Diákönkormányzat által felkért személyek felügyelnek.

II. fejezet

A diákönkormányzat szervezeti felépítése és működése

1. szakasz

  1. A diákönkormányzat szervei:
    1. Diákközgyűlés
    2. Tanulóközösségek, diákkörök
    3. Diákönkormányzat
    4. Diákokat patronáló tanár
    5. Diákönkormányzat Elnöksége

2.szakasz

Diákközgyűlés

  1. A Diákközgyűlést a Diákönkormányzat hívja össze szükség szerint, de legalább évente.
  2. A Diákközgyűlés a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülése biztosításának legmagasabb szintű fóruma és döntéshozó szerve, amelynek tagja az iskola összes diákja. A Diákközgyűlésen részt vesz az intézmény minden tanára. Valamint a diákok ügyeivel közvetlenül foglalkozó dolgozója, valamint a Diákönkormányzat által felkért személyek. Szavazati joggal csak az iskola diákjai rendelkeznek.
  3. A Diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat elnöke kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli Diákközgyűlést a diákok 25 %+1 fő írásbeli kezdeményezése alapján a diákönkormányzat elnöke köteles összehívni. Rendkívüli ülés összehívását a diákönkormányzat elnöke, az iskola igazgatója, a diákokat patronáló tanár kezdeményezheti.
  4. A Diákközgyűlés az alábbiakban
    - véleményezési jogot gyakorol:
    1. a nevelőtestület diákokat érintő valamennyi döntéséről;
    2. Diákönkormányzat elnökének és a diákokat patronáló tanár személyéről;
    3. az iskolaszékben résztvevő diákok személyéről;
    4. a diákönkormányzat pénzeszközének felhasználásáról;
    5. a Diákönkormányzat határozatairól, a Diákönkormányzat által kidolgozott szabályokról és eljárásokról;
    6. egyéb az iskolát és a diákokat érintő kérdésekben;
    7. az iskolai szabályzatok diákokat érintő kérdéseiben;
    - egyetértési jogot gyakorol:
    1. az SZMSZ-ben foglaltakkal kapcsolatban;
    2. egyes diákok ellen foganatosított intézkedésekkel kapcsolatban;
    - döntési jogot gyakorol:
    1. ügyrendjének és napirendjének elfogadásáról;
    2. az SZMSZ elfogadásáról;
    3. beszámoltatja a Diákönkormányzat a két ülés közt végzett munkájáról;
    4. a Felügyelő Bizottság létrehozásáról, tagjainak személyéről;
    5. a Diákönkormányzat feloszlatásáról.

További jogok és kötelezettségek a felsőbb szintű jogszabályokban szabályozottak.

  1. Abban az esetben, amikor a döntés több változat közül egyszerű igen,
    illetve nem válasszal meghozható, a Diákközgyűlés ülés nélkül írásban is szavazhat. Lehetőség van diák-népszavazás kezdeményezésére és panasz, kérés benyújtására is. Ennek eljárását a Diákönkormányzat dolgozza ki.
  2. A Diákközgyűlésen a Diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző Diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermek és tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A Diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, képviselőihez.
  3. A Diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megkezdése előtt 2 munkanappal nyilvánosságra kell hozni.
  4. Az üléseket a diákönkormányzat elnöke vezeti, de ezt a jogát bárkire átruházhatja.
  5. Az ülések nyíltak, és határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Diákönkormányzat feloszlatásához a megjelentek legalább kétharmadának egyetértő szavazata szükséges. Személyi kérdésekben titkosan dönt.

3. szakasz

Tanulóközösségek, diákkörök

  1. Az osztályok a Diákönkormányzatba két képviselot választanak.
  2. Diákköröknek tekintheto minden az iskolai SZMSZ által annak nyilvánított közösség, valamint e szabályozás szerint minden, legalább tizenöt diáktagot számláló közösség, amely határozott céllal és képviselettel rendelkezik.
  3. A diákkörök döntenek saját képviseletükrol és muködésükrol.

4.szakasz

Diákönkormányzat

  1. Az osztályközösségek két-két képviselőjéből a diákönkormányzat elnökéből, a diákokat patronáló tanárból álló legfontosabb érdekképviseleti és érdekvédelmi, valamint a diákönkormányzat operatív feladatait ellátó, a Diákközgyűlések közötti időszakban döntéshozó testülete a Diákönkormányzat.
  2. A Diákönkormányzat szükség szerint, de havonta legalább egyszer rendes ülést tart, amely akkor határozatképes, ha a Diákönkormányzati tagok legalább1/3-a képviselteti magát.
  3. A teljes jogú tagok jogait és kötelezettségeit a Diákönkormányzat határozza meg az iskolai és a diákönkormányzati Szervezeti és Muködési Szabályzat alapján. Azok a diákok, akik a Diákönkormányzatnak nem tagjai, de munkájukkal segítik a Diákönkormányzat munkáját, a Diákönkormányzat által meghatározott jogokat élveznek. Ezek a jogok azonban nem lehetnek azonosak a Diákönkormányzat teljes jogú tagjainak jogaival.
  4. A diákönkormányzat gyűlését a diákönkormányzat elnöke hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását a Diákönkormányzat bármely tagja kezdeményezheti. Az iskola diákjainak 10%-a írásban kezdeményezheti a rendkívüli ülés összehívását.
  5. Az üléseket a diákönkormányzat elnöke vezeti, de ezt a jogát bármely Diákönkormányzati tagra átruházhatja.
  6. Az ülések nyíltak, az elnök indokolt esetben zárt ülést rendelhet el. A napirendi pontokhoz bármely az ülésen jelen levő hozzászólhat, ha erre az ülést levezető elnöktől engedélyt kap.
  7. A Diákönkormányzat képviselői –egyszerű szótöbbséggel– zárt ülés elrendelésről határozhatnak bármely képviselő javaslatára. A zárt ülésen a képviselőkön kívül részt vehet az a személy, akinek a Diákönkormányzat jelenlevő képviselőinek minősített többsége engedélyt ad.
  8. A Diákönkormányzat által elnökségi tagnak megválasztott képviselőkből álló testület a Diákönkormányzat Elnöksége. Az elnökség a Diákönkormányzat elnökének legfőbb operatív, tanácsadási és segítő szervezete.
  9. A Diákönkormányzat Elnökségének működését valamint feladat- és jogkörét a Diákönkormányzat dolgozza ki. A Diákönkormányzat Elnöksége minden olyan esetben döntési, véleményezési jogot gyakorol, amelyet a Diákönkormányzat –minősített többséggel– rá ruház.
  10. A Diákönkormányzat ügyrendjének tartalmaznia kell a következőket:
    1. a szavazás rendje és a hozzászólások szabályozását;
    2. a képviselők jogait és kötelezettségeit;
    3. a döntések előkészítésének menetét, a viták, határozathozatalok rendjét;
    4. az elnökség és a Diákönkormányzat működési rendjét;
    5. a Munkaterv megalkotásának módját.
  11. A Diákönkormányzat jogai:
    1. Véleményezési és véleménynyilvánítási jog:
      1. az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben;
      2. a tanulókat érintő valamennyi kérdésben;
      3. a tanuló ellen folyó fegyelmi eljárásban;
      4. a felsőbb jogszabályokban biztosított valamennyi kérdésben;
      5. a nevelőtestület által a diákokat érintő valamennyi kérdésben;
      6. az intézményi pályázatokról;
      7. az iskola pedagógiai programjáról, az iskola távlati terveiről, az iskola által szervezett programokról;
      8. az iskolai létesítmények működési rendjének megállapításában;
      9. a fakultációkról, a sávokról, egyéb az iskola által szervezett délutáni programokról;
      10. az iskolai SZMSZ-ben foglaltakról;
      11. az iskola vezetőinek személyéről, az intézmény megszüntetéséről, átszervezéséről, nevének megváltoztatásáról;
    2. Döntési jog:
      1. a diákközgyűlés összehívásáról;
      2. a Diákönkormányzat elnökének személyéről;
      3. a pénzeszközök felhasználásáról;
      4. a diákprogramok megszervezéséről, tervezéséről, lebonyolításáról;
      5. tisztségekről (pl. diákújság-szerkesztőség) és a tisztségviselők személyéről;
      6. a diákönkormányzat által alapított kitüntetések, címek adományozásáról;
      7. pályázatok kiírásáról, elbírálásáról;
      8. az SZMSZ megvitatása, megváltoztatása (a változtatott részeket a diákközgyűlés megvitatja);
      9. a szervezett véleménynyilvánítási módjairól, végrehajtásáról;
      10. saját működésérol, napirendjéről;
    3. Egyetértési jog:
      1. az iskolai diákképviselők, diákközösségek iskolák közötti kapcsolattartás formáiról és rendjéről;
      2. a házirend elfogadásában, módosításában;
      3. az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott pontjaiban;
      4. az ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználásáról;
      5. a szociális juttatások, tankönyvvásárlási támogatás rendjéről és elveiről;
    4. Egyéb jogok:
      1. javaslattételi jog: az iskola vezetésének intézkedések megtételére, személyi javaslatokról;
      2. kapcsolatokat épít, és ápol más diákszervezetekkel, iskolákkal, gondozza az iskola hagyományait;
      3. más a diákokat is érintő kérdésekben határozatokat, döntéseket hozhat, valamint véleményt nyilváníthat;
      4. képviseli az iskola diákjait, védi jogait, ennek érdekében intézkedéseket, határozatokat hozhat.

Továbbá a felsőbb jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek.

  1. Mivel a Diákönkormányzat az iskola diákjait képviseli, ezért határozatait, döntéseit, véleményeit a diákok szervezett véleménynyilvánításának és döntésének kell tekinteni.

5. szakasz

A diákokat patronáló tanár, a Diákönkormányzat elnöke, Bizottságok

  1. A diákokat patronáló tanár segíti a diákönkormányzat munkáját, ennek a tisztségnek a betöltésére az Igazgató felkérésével és a Diákönkormányzat egyetértésével kerül sor.
  2. A diákönkormányzat és testületei jogszerű működését a diákokat patronáló tanár és a diákönkormányzat elnöke ellenőrzi. A patronáló tanár elsődleges feladata: közvetítés a diákok és a tantestület között.
  3. A diákokat patronáló tanár jogai:
    1. öt munkanapot meg nem haladó ideig a diákönkormányzat elnökének helyettesítése, azon túl a Diákönkormányzat dönt a helyettesítésről;
    2. véleményezési és vélemény nyilvánítási jog a Diákönkormányzat működésével, döntéseivel, határozataival kapcsolatban, mint a Diákönkormányzat teljes jogú tagja;
    3. minden a jogszabályokban, az iskolai SZMSZ-ben és a Diákönkormányzat által szabályozott jogok és feladatok.
  4. A Diákönkormányzat saját és az iskola diákjainak képviseletére elnököt választ, aki egyben a diákönkormányzat elnöke. Erre a tisztségre bárki jelölhető és választható, személyére a diákokat patronáló tanár és az iskola vezetősége véleményezési jogot gyakorol.
  5. Megválasztásának szabályait a Diákönkormányzat dolgozza ki az iskola vezetésének véleményének meghallgatása után.
  6. Amíg a Diákönkormányzat elnöke hivatalba nem lép, vagy akadályoztatva van, a diákönkormányzat elnöke rotációs rendszerben, havonkénti váltásban a Diákönkormányzat Elnökségének valamely diáktagja.
  7. A Diákönkormányzat elnökének jogköre:
    1. levezeti a Diákönkormányzat és a Diákközgyűlés üléseit;
    2. főbb kérdésekben kikéri a diákokat patronáló tanár, a diákok véleményét;
    3. kinevezési jogok;
    4. aláírja a Diákönkormányzat határozatait;
    5. indokolt esetben elrendelheti a zárt ülést;
    6. Diákönkormányzat munkájának koordinálása;
    7. elvégzi a Diákönkormányzat határozataiban szereplő, valamint a szabályzatokban meghatározott feladatait;
    8. a diákokat patronáló tanárral közösen felelős a szabályszerű pénz és vagyonkezelésért;
    9. tanulmányi és fegyelmi ügyekben is képviseli a diákságot;
  8. A Diákönkormányzat elnökének szavazata kétszeres súlyozással számítandó, szavazategyenlőség esetén az ő szavazata dönt.
  9. A Diákönkormányzat elnökének akadályoztatása esetén a helyettes a 47. pontban felsorolt jogokat gyakorolja, azonban a 48. pontban foglalt rendelkezések rá nem vonatkoznak.

III. fejezet

A diákönkormányzat gazdálkodása

  1. A diákönkormányzat a jogainak érvényesítéséhez és rendezvényeinek megrendezéséhez szükséges pénzeszközöket önállóan külső és belső forrásból teremtheti meg.
  2. A diákönkormányzat gazdálkodásáért a Diákönkormányzat által választott Pénzügyi Bizottság felelős. Mindenkori elnöke a diákokat patronáló tanár.
  3. Az iskola költségvetéséből az ifjúságpolitikai, illetve a tanórán kívüli tevékenységre fordítható pénzeszközökből átadott összeg felhasználható a diákönkormányzat gazdálkodásához.
  4. A diákönkormányzat pénzét a diákokat patronáló tanár kezeli, a Pénzügyi Bizottság egyetértésével.
  5. A Pénzügyi Bizottság a tanév végén zárszámadást köteles benyújtani a Diákönkormányzatnak, amely tevékenységét ellenőrzi.
  6. A Pénzügyi Bizottság létszámát és működését a Diákönkormányzat határozza meg.
  7. A Bizottság a Diákönkormányzat és az iskola igazgatójának egyetértésével alapítványokat, diákvállalkozásokat hozhat létre.

IV. fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

1. szakasz

  1. A diákönkormányzat feladatai jogköréből, kötelességiből és célkitűzéseiből következnek. Ezek közül a legfontosabbak:
    1. a véleménynyilvánítás és javaslattétel a diákokat érintő valamennyi kérdésben;
    2. a hozzá érkezett kérdésekre érdemi válasz adása;
    3. a Munkaterv megalkotása.
  2. A Diákönkormányzat kinyilvánítja, hogy fontos feladatának tekinti az iskola hagyományainak ápolását, az iskola fejlődését, más iskolákkal való kapcsolatok ápolását.

2. szakasz

  1. Az Széchenyi István Szakképző Iskola Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatát a diákönkormányzat fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá 30 napon belül. Ha a benyújtást követő harminc napon belül nem érkezik a Tantestülettől a diákönkormányzathoz írásos ellenvélemény, a szabályzatot elfogadottnak kell tekinteni. A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, illetve házirendjével. A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint mellékleteinek módosításainak szabályait a Diákönkormányzat dolgozza ki.
  2. A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a jelenleg érvényben lévő SZMSZ érvényét veszti. Az SZMSZ alapján a diákönkormányzat szervezete felépüléséig (legfeljebb 10 munkanapig) a diákokat patronáló tanár ideiglenes Diákönkormányzat elnöki tisztséget tölt be, aki felelős a hatályba lépés után számított legfeljebb 14 munkanap alatt a diákönkormányzat testületeinek felállításáért, a Szervezeti és Működési Szabályzat végrehajtásáért.
  3. A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat által nem szabályozott kérdésekben 1990. évi XXXIII. törvénnyel módosított és kiegészített 1985. évi I. tv. (oktatási törvény) és végrehajtási rendeletei, különösen az 53/1990. III. 21. MT. rendelettel módosított 41/1985./X. 5./ MT. sz. rendelet és a 6/1990./VIII. 23./MKM. rendelettel módosított 15/1986./VIII. 20./ MM. sz. rendelet előírásait, valamint az 11/1994. MKM rendeletet, és az 1999. évi LXVIII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. és ezek helyébe lépő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Mezőkövesd, 2008. november
Készítette: Fügedi László
Elfogadta a választó diákközösség nevében: diákönkormányzat elnöke
Jóváhagyta a tantestület nevében: Csirmaz István – igazgató